Új év, új élet. Mindenkire vonatkozik ez, az egyetemistákra, dolgozókra, gimnazistákra, gyerekekre, meg persze blogokra is, pedig azok nem is személyek. Az elmúlt időszakban nem volt túl nagy látogatottsága az oldalnak, úgyhogy most először is el kéne ezt valakinek olvasnia...
Szóval, hogy ne szaporítsam a szót, ez az első írásom itt, és bármennyire is szeretném azonnal bevetni magamat a dolgok sűrűjébe, nem lehet. Előbb meg kéne szoknom a helyzetet (ahogy említettem, a kedves publikumra ez annyira nem vonatkozik, hiszen száma körülbelül a nullával egyenlő... de mi, írók, legalább jól szórakozunk...), aztán majd sor kerülhet a nagyobb lélegzetvételű posztokra, melyek komoly filozófiai problémákat fognak feszegetni. Ezt előrevetítendő, soraimat egy életbölcsességgel zárom:
"Ne aludj el a buszon, mert fékezéskor a fejed nagy sebességgel fog egy valószínűleg kemény dologba ütközni."