Sok mindent nem tanultam meg matematikai tanulmányaim alatt, viszont egy dolgot biztosan: amennyiben kemény arcokat akarsz találni, nem reppereket, vagy extrém sportolókat kell nézegetned. Matematikusokat.

Persze az sem utolsó, ha csak egy hirtelen jött kérdésre, miszerint a "4/pi az mennyi?" azt a választ tudod adni, mint Srinivasa Ramanujan miszerint:

Kicsit bővebben erről a indiai formáról. Foglalkozása szerint "matematikus zseni", nem simán matematikus, mert azok bizonyítgatnak dolgokat, könyvet és újságcikket írnak. Meg dolgoznak. Ez Ramanujanra abszolút nem volt jellemző. Főleg a munka része. Legkomolyabb állása egy kikötőben volt, ott hivatalnokként dolgozott. (Ez nem tipikus matematikus meló - a Szerk.) Fontos tudni róla, hogy annak ellenére, hogy a 20. század legkomolyabb sejtéseit tudta felállítani matematikai szakképzettséget sosem szerzett. Az egyetemen többször is megbukott pszichológiából és művészetből, így eltanácsolták. Egyetemi évei alatt elszökött otthonról, hajléktalan volt és majdnem éhen halt.

Persze ezen kívül még bődületesen sok állítása van, akit érdekel nyugodtan keressen rá.
Ramanujan miután elutazott Oxfordba, hála az első világháborúnak vegetáriánus életmódját nem tudta folytatni, a vitaminhiány mellé még meg is betegedett. Hazautazott és 32 évesen meghalt.

Ő mondjuk elég csúnya és gyors véget ért, de ezzel sem tud odaverni Evariste Galoisnak,  aki az absztrakt algebrában használt Galois-elméletet alkotta meg. Galois húsz éves korában egy szerelemféltés miatt kirobbant párbajban vesztette életét. Az esetben, ha itt nyer, akkor sem lett volna neki sok hátra. Szabadidejében a republikánus tüzérségben szolgált, gondosan megosztva életét a politika és a matematika között.

Amennyiben ez nem lenne elég ok, hogy elhiggyük a matematikusok nagyvilági, csajozós-pasizós mivoltát felemlegetném Leonhard Euler-t akinek nem kevesebb, mint tizenhárom gyereke volt és emellett még a német hercegnőt is tanította matematikára.

A matek világában eléggé számít, hogy mekkora az Erdős-számod. Például a MIT Matematika Tanszékén minden oktató neve mellé oda van írva ez a szám. Honnan ered? Erdős Pál a matematika legnagyobb "junkie"-ja volt. A szó drogfelhasználó értelmében is, de a bizonyos területet lelkesen imádó értelmében is. 1525 matematikai publikációja jelent meg, 511 különböző emberrel közösen jegyezve. ( Ennek az 511 különböző embernek 1 az Erdős számuk, mivel közvetlenül dolgoztak Erdőssel, akik velük dolgoznak, azok Erdős-száma 2 lesz - a Szerk.) Itt a lényeg a cikkírás módszere, Erdős félig meddig hajléktalan volt. Fogta magát és "Agyam nyitva áll!" felkiáltással bekopogott egy ismerőséhez, hogy dolgozzanak közösen. Amikor megunta pedig távozott.

Lewis Carroll főleg könyveket írt. Geometriáról, matematikai logikáról és mátrixalgebráról. Jah meg az Aliz csodaországban című regényt. Arkhimédész, miközben a tengerparton rajzolgatott a homokba, egy római katona felszólította önmagának azonosítására. A katonának, a "Hagyjátok köreimet!" válasz nem tetszett, ezért ott helyben megölte korának legnagyobb matematikusát.

Descartes nyolc évesen ment egyetemre, de ez nem is annyira ritka ezen a területen. Sokkal ritkább a prímszámkeresés algoritmusát kitaláló Erasztothenész tudományon kívüli sikere, hiszen második volt az Olimpián futásban és birkózásban. Meg persze költő és zenész volt.

A tudományt legpazarabbul használó matematikus Abraham de Moivre volt, aki annyira komoly valószínűségszámítási kutatásokat végzett, hogy a saját halálának az időpontját is sikeresen megjósolta.

Blaise Pascal megunva a matematikai kutatásokat, szünetet tartott. Harmincas éveiben hat évig folyamatosan arisztokrata partikon vett részt és semmi luxuscikket nem tagadott meg önmagától. Még így sem "vert el" olyan gyorsan olyan sok pénzt, mint az orosz Grigori Perelman kortársunk, aki megoldotta az egyik híres Millennium-problémát, majd a jutalomként járó egy millió dollárt visszautasította. A megoldott problémát pedig inkább feltette a netre, minthogy komoly matematikai folyóiratban publikálta volna.

Végezetül pedig Newton nevét mindenki ismeri. Aki leírta a gravitációt, megalkotta a matematikai analízist, a binomiális tételt és megmagyarázta az egész naprendszert. De mi volt a valós foglalkozása? Hát, nem matematikus, csillagász vagy fizikus, hanem kémikus. Ezen a területen pedig nem maradt meg annyira a neve. Miért is, mit kutatott? Életének fő célja volt, hogy felfedezi a bölcsek kövét, a gravitációt csak szabadidejében írta le, ugyan ez áll az analízisre is.

Remélem be tudtam bizonyítani, hogy a matematikusok nem az unalmas, flanelinges, zoknis-szandálos kockát kategóriájába tartoznak. Még a legkomolyabbak is versenyezhettek vadságban bármelyik punkkal és harcoltak az idióta sztereotípiák ellen.