Barcelonában nem csak focipálya van, hanem atlétikapálya is, bár 2009ig a kettő fedte egymást. Nem a Camp Nou Barcájáról beszélek, hanem az Estadi Olímpic Lluíc Companysnak az Espanyoljáról persze. (húú szegény emberek, akik nem foglalkoznak sporttal, most megtudták, hogy volt EB, hogy van olyan csapat, hogy Espanyol, hogy ők Barcelonában vannak sé mostmár a stadion nevét is ismerik)

A lényeg, hogy három magyar érem született, talán hozzánk legközelebbi vonatkozásként Kiss Dániel 110 méteren elért bronzérmét említenén, mivel Ő az Ikarus BSE-ben fut, ahol több iskolatársunknak az egyesületi társa.

Dácón kívül két dobószámban értünk el bronzot. Az örök visszatérő Fazekas Róbert mutatta meg, hogy sose adjuk fel, akárhány olimpiai aranyérmet is vettek el tőlünk és legyünk európa-bajnoki harmadikak 35 éves korunkban is.

A harmadik érmet Pars Krisztián szállította, aki a kalapácsvetési világranglistán már régóta dobogós helyet bérel magának és amúgy is világsztárnak számít a maga nemében. Ő még fiatal, még 30 év alatt van szóval nála nyugodtan várhatunk még további fényesebbnél fényesebb érmeket.

Az álmok valóra válhatnak. A francia LeMaitre 100 és 200 méteres síkfutásban elért aranya is ezt bizonyítja, jah és egyéni sikerei után egy 4x100 méteres váltó aranyat is hazavitt.

Most amúgy úszó, műugró, műúszó és nyíltvizi EB van Budapesten, ha valaki nagyon unatkozik kimehet, ha akar.