Nem hittem volna, hogy akár ma, akár a héten még rászánom magam az írásra, de egyrészt (joggal-e avagy sem az most más kérdés) elégedett vagyok magammal, mert megírtam egy oldalt a 10-ből (OKTV), másrészt érzem fejem felett Blogger súlyos pallosát ami lesúlyt, ha nem születik rövid időn belül új cikk, úgyhogy úgy döntöttem nem késlekedhetek.

Szeretnék mindenkit felvilágosítani és megerősíteni: lesz gólyabál, 8-án pénteken. És szokatlanul jó lesz. Többet most nem árulok el, de nyugtasson meg mindenkit a tudat, hogy egy lelkes kis csapat kézbevette a gólyabuli ügyét, és munkájuk gyümölcse már érik. (hamarosan elkezdhetjük a főzést-immár legálisan ugyebár...)

Erről jut eszembe (furcsa véletlenek), volt ám osztálykirándulás. A 12/a a 13/b és a 10/a nem is akárhova mentek, a magyar-román határig meg se álltunk... Ott is csak azért, mert egyik utasunktól búcsút kellett vegyünk pár órára. Azt hiszem nem túlzás kijelenteni, hogy Sz. G. budapesti lakos megdöntötte a rekordot, miszerint a lehető legolcsóbban a lehető legrövidebb idő alatt megtette a határ-Budapest és Budapest-Csíkszentimre távolságot.

Az osztálykirándulás részleteit meghagyom másnak, én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ha nem is minden úgy alakult, ahogy szerettük volna, nagyszerű élményeket szereztünk, és most lehetőségünk van arra, hogy a múltat elfeledve új életet kezdjünk, és ennek első lépéseként meghallgassuk az ismert szám általam leginkább preferált verzióját.