Ma reggel felkeltem az ágyamból (mellesleg a menedzserkalkulátor iszonyúan idegesítő hangjára... de legalább felkelek), és megláttam a fényt! Igen! A fényt az alagút végén. 9 napon át fog ránk sütni, beragyogja az életünket ez a rejtélyes jelenséget, melyet csak úgy hívunk: szünet. Már csak egy nap, egy kiírhatóan kibírhatatlan nap, melynek végén beköszönt az őszi tavasz, megnyugvással tölti el lelkünket, csak hogy aztán egy újabb sötét alagútba érkezhessünk... de ne legyünk ilyen anyaszomorítóak, bölcselkedjünk kicsit (nem mintha eddig nem ezt tettünk volna...):
"Ha nem mi nyerjük a papírgyűjtés, akkor otrombán elcsalták a sütinket."